Borkóstolás lépésről lépésre, avagy koppintsd le a profikat!
Az igazi borkóstolás művészet. A színek, illatok, ízek művészete. Ha igazi borszakértő szeretnél lenni, az sok és mégtöbb tanulást jelent - ebben a cikkben csak abban tudunk segíteni, hogy ne legyél teljes elveszett a rutinos borkóstolók között.
Fakózöldtől a téglavörösig, azaz miről árulkodnak a színek?
A bor vizsgálata a kitöltés pillanatában megkezdődik, a látvánnyal. A bor színárnyalata már önmagában nagyon sokat elárul. A fehérboroknál könnyebb a dolgod, hiszen általánosságban elmondható hogy a fakó, szinte zöldes árnyalatú borok friss borok, amelyek az idő előrehaladtával egyre sötétebbé válnak.
Érdekesség azonban, hogy a vörös borok színe is változik idővel - ezért nagyon fontos, hogy egyszerű, lehetőleg mintáktól és metszetektől mentes üvegpohárból kóstoljuk a bort. Így ugyanis a bíbor, vörös vagy piros színárnyalatokat könnyedén megkülönböztetheted már kezdőként is.
Az első lépés pedig a kitöltött bor állagának vizsgálata: a fény felé tartva, enyhén megdöntve a poharat nem csak a bor színvilágát, de annak tisztaságát is megállapíthatod.
A második lépés a bor megforgatása a pohárban. Biztosan te is láttad már, hogyan is kell ezt: lassú körkörös mozdulattal, szó szerint meg kell forgatni a bort a pohárban. Nem lögybölni, csak elegánsan, egy-két csuklómozdulattal megforgatni. Ha ez megy, akkor figyeld a folyadék mozgását. Az olajos borok a pohár falán glicerincsíkokat hagynak, de emellett lehet a bor mozgása vastag vagy épp fürge is.
Mielőtt beleinnál, szagold!
Ha az állaggal végeztél, a harmadik lépés a bor megillatozása. Többek között éppen a felszabaduló aromák miatt kínáljuk a bort mindig szűkülő szájú borospohárban. Korábban a komplex borok kapcsán már írtunk az egyes illatkategóriákról, melyek felismerhetőek a legalább félig töltött pohárban forgatva, néhány apró szippantással.
Fontos! Nem egy nagy levegőt kell venned, és nem is szabad sokáig "szippantgatni" ha az első 10-20 másodperc alatt nem ismered fel a jellemző illatokat, tarts legalább egy fél perc szünetet, és utána fuss neki újra. Jellemzően gyümölcsös, virágos, fűszeres illatokat kell érezned, de ha van hozzá orrod, akár az állati jegyeket is észlelheted egyes borokban.
Itt jegyezzük meg, hogy léteznek úgynevezett negatív illataromák, mint például a doh vagy az egérszag, esetleg a cement illata, amelyek a hibás borok jellemzői, ezért azt javasoljuk, kezdőként óvatosan a hangosan kimondott illat meghatározásokkal!
És végül, az első korty
Mire idáig jutsz, ismered a bor állagát, illatvilágát, szinte már érzed az ízét a szádban - ideje hát belekóstolni. Figyelj rá, hogy a kóstolás jelen esetben valóban kóstolást jelent. És ez már a negyedik lépés: akkorát kell kortyolnod a borból, hogy az elegendő legyen az ízleléshez, mégse legyen túl sok ahhoz, hogy akár negyed-fél percig a szádban tartsd és ízlelgesd.
A kortyot járasd körbe a szádban, ha úgy tetszik "terítsd szét" a nyelveden, hogy minden ízérzékelő területre jusson belőle. Ha figyelmes voltál, a kortyolás és ízlelgetés során felfedezheted a gyümölcsös, virágos, fűszeres vagy más jellegű, korábban kiszimatolt jegyeket.
Hogyan legyek laikus profi?
Sokan szeretnének érteni a borokhoz, anélkül, hogy kifejezetten borszakértővé képeznék magukat. Az itt leírtakat végigkövetve, illetve megismerkedve a legfőbb íz- és illatjegyekkel, ha érzéked is van hozzá, különbséget fogsz tudni tenni az egyes borfajták között ? idővel.
Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy nem létezik objektíven tökéletes bor: az igazán nemes borokat sem kedveli mindenki, és vannak akik a könnyed és egyébként ízletes fiatal borokat nem szeretik. Ez nem jelenti, hogy nekik nincs ízlelőbimbójuk, egyszerűen annyit, hogy ízlések és pofonok különböznek. Viszont a jó hírünk, hogy ezzel a minimális borkóstolási segédlettel garantáltan képes leszel meghatározni, hogy neked milyen jellegűen a kedvenc boraid.
Kell ennél több?
